Mitől lesz „vágykeltő" egy ételfotó? – Az ételfotók pszichológiája
- Attila Őzse
- 12 perccel ezelőtt
- 6 perc olvasás
Biztos veled is előfordult már, hogy egy ételfotó láttán összefutott a nyál a szádban, pedig tíz perce még azt mondtad, nem vagy éhes. Vagy talán az is megesett, hogy egy pizzéria Instagramján scrollozva hirtelen ellenállhatatlan vágyat éreztél, hogy azonnal rendelj egy hawaii/sonkás/sajtos pizzát. De vajon mi történik pontosan az agyunkban ilyenkor? És ami még fontosabb: hogyan tudsz te is olyan fotókat készíteni, amik ilyen reakciókat váltanak ki?
Pontosan ezért fontos az ételfotók pszichológiája – mert nemcsak arról szól, hogyan néz ki egy fogás a képen, hanem arról is, milyen érzéseket vált ki a nézőből. Ha ezt megérted, sokkal tudatosabban és hatásosabban tudod elkészíteni a saját ételfotóidat is.
Az agy és az ételfotók
Tudtad, hogy az agyunk másképp reagál az ételfotókra, mint bármilyen más képre? A neuropszichológusok szerint amikor ételfotókat nézünk, az agyunk több területe is aktiválódik egyszerre: az a rész, ami az ízlelésért felelős, a jutalmazási központ, és persze az éhségérzetünket szabályozó rész is.
Közben pedig az agyunk bizonyos vizuális jeleket keres, amikből leszűrheti azt, hogy az étel finom, tápláló és biztonságos. És ha ezek a jelek megvannak a fotón, akkor szinte automatikusan bekapcsol a vágyakozás, még akkor is, ha épp most ettünk.
Ez egyfajta ősi ösztön, ami régen a túlélésünket segítette. Ezért van az, hogy az olyan mocsok kaják, mint a hamburger vagy a pizza vonzóak - hiszen kalóriadúsak.
Színek, melyek étvágygerjesztőek – nem véletlen, hogy a gyorséttermek pirosat használnak
A színek hatalmas hatással vannak az étel vonzerejére. A neuropszichológusok szerint a piros és a sárga az a két szín, ami a legerősebben kapcsolódik az éhségérzethez. Nem véletlen, hogy a legtöbb gyorsétterem logójában ezek a színek dominálnak.
De ne gondold, hogy csak ezeket használhatod. Más színek más-más érzéseket keltenek:
a zöld a frissességet, az egészséget sugallja,
a barna a földes, gazdag ízekre utal (mint egy tökéletesen átsült steak),
a fehér pedig a tisztaságot jelenti
Amikor ételfotót készítesz, tudatosan építsd be ezeket a színeket a kompozícióba.
Például egy tányér bolognai spagettinél emeld ki a paradicsomszósz piros színét a megvilágítással, vagy egy zöld bazsalikomlevéllel teremts kontrasztot. Egy barna sültnek adj fénylő, karamellizált felületet a megfelelő szögben érkező fénnyel.
Ha pedig már itt tartunk és megemlítettük: az agyunk imádja a kontrasztokat, mert segítenek gyorsan feldolgozni a látottakat. Egy fehér tányéron a színes étel, vagy egy sötét háttér előtt megvilágított fogás azonnal magára vonja a figyelmet.
Ételfotózás háttér és eszközök:
Tapintható ízek – az ételfotók pszichológiája textúrákon keresztül
Az agy textúra-feldolgozó részei akkor is aktiválódnak, amikor csak nézünk egy ételfotót – mintha ténylegesen megérintenénk az ételt. Ezért szokták kiemelni az ételek textúráját a megfelelő fényviszonyokkal.
Az oldalról érkező fény például hangsúlyossá teszi a felületi egyenetlenségeket. Így egy ropogós kenyérhéj még ropogósabbnak, egy krémes sajt még krémesebbnek tűnik.
Ezt a gyakorlatban is kipróbálhatod. Fotózz le egy süteményt vagy egy kenyeret úgy, hogy a fény épp csak súrolja a felületét. A mélyedések finom árnyékokat vetnek, a kiemelkedések pedig megvilágosodnak – ez az a hatás, ami miatt szinte érezni fogják a követőid, milyen lehet beleharapni.
Nem véletlen, hogy a kenyeret sütő TikTokerek mindig megnyomkodják a friss cipót, hallgatva a ropogást – ez a multiszenzoros élmény ugyanis nagyon erős vágyat ébreszt.
Nedvesség és csillogás – az agyunk jutalom központjának kapcsolói
Az agyunk ösztönösen vonzódik a csillogó, nedves felületekhez az ételeken. Evolúciós szempontból ez azért van, mert a nedvesség általában frissességet, a csillogás pedig zsírtartalmat (tehát kalóriát) jelez – és annak idején mindkettő fontos volt a túléléshez.
Ezt a tudást a legjobb ételfotósok mind ismerik és használják. Gondolj csak a hamburgerreklámokra, ahol a húspogácsa mindig lédús, a szósz pedig szinte lecsorog a zsemle oldalán. Vagy az olyan videókra, ahol sütiket készítenek, és a csokimáz fényesen csillog a sütemény tetején. Ezek a vizuális jelek direkt az agyad jutalmazási központját célozzák meg.
De hogyan érd el ezt a hatást?
A húsokat fotózás előtt kend meg egy kis olajjal – ettől természetes csillogást kapnak, és szaftosabbnak tűnnek.
A friss zöldségeket spricceld le vízzel fotózás előtt – az apró vízcseppek frissességet sugároznak.
A desszerteknél, süteményeknél a cukormáz vagy a gyümölcsöntet gyakran veszít a fényéből állás közben. Egy kis étolajjal óvatosan átkenheted a felületet, ami visszaadja a csillogást.
Italok fotózásánál a pohár külsejére permetezz pár vízcseppet – ez azt sugallja, hogy az ital annyira hideg, hogy kondenzálódik körülötte a pára.
Gőz és füst – a frissesség és az illat látható jelei
Az ételfotók igazi varázstrükkje a gőz vagy füst megjelenítése. Amikor gőzölgő ételt látunk, az agyunk azonnal összekapcsolja a látványt az illatokkal. Hihetetlen, de ilyenkor ténylegesen aktiválódnak az agynak azon területei, amik az illatok feldolgozásáért felelősek – annak ellenére, hogy valójában nem érzünk semmilyen illatot.
A profik gyakran használnak különböző trükköket a gőz megjelenítésére.Például vizes vattát melegítenek mikrohullámú sütőben, majd gyorsan az étel mögé vagy alá helyezheted a fotózás pillanatában. A felszálló füst tökéletesen imitálja a gőzt.
Egy csésze kávé vagy egy leves esetében ez a módszer csodákat művel.
A tökéletlen tökéletesség
Érdekes módon a túl tökéletes, steril ételfotók kevésbé vonzóak, mint azok, amelyeken van némi "rendezett káosz". A pszichológusok szerint ez azért van, mert az agy a természetességet, az életszerűséget keresi.
Egy kis lehulló morzsa a sütemény mellett, néhány csepp szósz a tányér szélén, vagy egy félbevágott gyümölcs, amiből kissé kicsordul a lé – ezek mind olyan jelek, amik azt sugallják: "ez itt kérem szépen valódi étel".
Persze ez nem jelenti azt, hogy rendetlen fotókat kellene készítened. A trükk a fent is említett rendezett káosz megteremtése – olyan apró részletek elhelyezése, amik életszerűséget adnak, de nem vonják el a figyelmet “a főszereplőről”.
Ezért szokták például a tányért néhány apró fűszerrel vagy morzsával megszórni.
Az emberi elem – kéz a képben
Az ételfotózás egyik érdekes pszichológiai aspektusa az emberi jelenlét hatása. Amikor egy kéz is megjelenik a képen (például ahogy feltör egy tojást, vagy épp mártogat valamit egy szószba), az fokozza a néző bevonódását.
Az agyunk automatikusan azonosul a látott kézzel, és szinte saját tapasztalatként éli meg a cselekvést. Ez a jelenség a "tükör-neuronok" működésének köszönhető – ezek olyan idegsejtek, amelyek akkor is aktiválódnak, amikor mi magunk végzünk egy cselekvést, és akkor is, amikor csak látjuk, hogy valaki más végzi azt.
Ha szeretnéd még vonzóbbá tenni az ételfotódat, próbáld ki, hogy egy kéz is megjelenik rajta: ahogy fogja a villát, felszúrja a falatot, vagy épp szeletel valamit. De figyelj arra, hogy a kéz tiszta, ápolt legyen, és ne vonja el a figyelmet magáról az ételről.
A történetmesélés – miért nem elég csak egy tál ételt fotózni?
A kutatók szerint az emberi agy úgy van huzalozva, hogy történetekben gondolkodik.
Ez lehet akár egy félig elfogyasztott sütemény a tányéron, mellette egy teáscsészével. Ez meghittséget sugároz, “jaj de cuki, valaki most fogyasztotta el a reggelijét”.
Ezek a vizuális történetek arra késztetik az agyat, hogy kiegészítse a hiányzó részeket, elképzelje az illatokat, ízeket, és így még mélyebb bevonódást eredményeznek.
Épp ezért legközelebb ne csak a csésze kávét fotózd le, hanem mutasd meg a kávészemeket, a darálót, a kávéfőzőt. Ez sokkal gazdagabb élményt nyújt, és erősebb vágyat ébreszt.
Miért imádjuk a házi készítésű ételek fotóit?
Van egy érdekes jelenség a pszichológiában: jobban vonzódunk azokhoz az ételekhez, amelyekről úgy tudjuk, hogy valaki különleges figyelemmel készítette. Ezt az agyunk ugyanis jutalomként értelmezi, ami nem is túl meglepő, hiszen valaki időt és energiát fektetett az ételünk elkészítésébe. A szeretetet és a gondoskodást az agy pedig mindig jutalmazza.
A közösségi médiában ez a hatás jól megfigyelhető: a házi készítésű, kézműves ételek fotói gyakran nagyobb érzelmi reakciót váltanak ki, mint a tökéletesen tálalt, de személytelen éttermi fogások.
Hogyan használhatod ezt a fotóidban? Mutasd meg a kézi munkát (rossz az, aki rosszra gondol): a tésztanyújtást, a vágást, a díszítést. Ezzel mélyebb kapcsolatot teremthetsz a nézőkkel.
Az ételfotók pszichológiájának mesterfogása: a kontextus
Befejezésül egy igazi mesterfogás: a kontextus. Az étel környezete, háttere, a mellette lévő tárgyak mind-mind befolyásolják, hogyan érzékelünk egy ételt.
Mondok is egy egyszerű példát.
Ugyanaz a sütemény sokkal kívánatosabbnak tűnik egy hangulatos kávézó enteriőrjében fotózva, mintha egy steril, fehér felületen. Az első kontextus ugyanis pozitív asszociációkat ébreszt (pihenés, élvezet, társaság), míg a második semleges, személytelen érzetet kelt.
Fotózáskor gondolj arra, milyen érzést szeretnél kiváltani. Egy reggeli fotójánál működhet a napfényes, derűs környezet, egy vacsoráénál a meghitt, gyertyafényes hangulat. Egy egészséges salátát próbálj természetes környezetben fotózni, míg egy kiadósabb kaja jól mutat egy otthonos, meleg tónusú háttér előtt.
Te mit érzel akkor, amikor az alábbi fotókat nézed?
コメント